A világ valutái: Útmutató magyar olvasóknak
Korunk nemzetközi világában a valuták ismerete már nem csupán a pénzügyi szakemberek egyedüli területe. Akár nyaralni készülünk, e-kereskedelmi platformokon böngészünk külföldi internetes kereskedésekben, vagy mindössze szeretnénk nyomon követni a gazdasági fejleményeket, a különböző valuták ismerete nélkülözhetetlen.
Hazánk szempontjából, amely EU-tagállamként mélyen beágyazódott a nemzetközi gazdaságba, rendkívül lényeges, hogy polgárai tudjanak a régió és a világ meghatározó fizetőeszközeivel.
A forint piaci értéke napról napra változik, és ez azonnal kihat életvitelünkre. Az üzemanyag piaci értéke, az importált termékek költsége, sőt még a nyaralásunk büdzséje is kapcsolódik ahhoz, hogyan áll a magyar valuta a világ többi pénznemével szemben.
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a magyar forint pozícióját, valamint megismerkedünk a szomszédos országok és több meghatározó világvaluta jellemzőivel, hogy alaposabban megismerhessük a pénzügyi világ működését.
A magyar forint (HUF)
A magyar forint 1946. augusztus 1-jén helyettesítette a pengőt, amely világtörténelmi szintű hiperinflációjának martaléka lett. A forint nevet a középkori firenzei aranypénzről, a fiorinóról vette, amely régen elterjedt volt az öreg kontinensen, és Magyarországon is használatban volt.
Mostanság kétszáz, ötszáz, ezer, kétezer, ötezer, tízezer és húszezer forintos sedák vannak forgalomban, valamint öt, tíz, húsz, ötven, száz és kétszáz forintos fémpénzek. A bankjegyeken magyar történelem nagyjainak, monarchák és államférfiak portréi fedezhetők fel, ellenoldalukon viszont jelentős magyar épített örökség kaptak helyet.
Az elmúlt időszakban a forint értéke komoly hullámzást produkált. Az euróval szembeni árfolyam általában háromszázhatvan és négyszázhúsz forint között mozog, noha léteztek szakaszok, amikor ennél gyengébb vagy erősebb is volt. A dollárral szemben pedig jellemzően 330-380 forint közötti sávban ingadozik.
Az euroövezeti belépés már régóta vita tárgya, ugyanakkor konkrét dátum még nem került meghatározásra. A csatlakozás kritériumait tartalmazó maastrichti követelmények teljesítése és a megfelelő gazdasági stabilitás megteremtése megoldandó probléma marad.
Szomszédos és regionális valuták
Román lej (RON)
A román lej a mellettünk fekvő Románia nemzeti valutája. A “lej” terminus az oroszlán szót jelenti románul, amely a holland leeuwendaalder pénzből származik. A jelenlegi román lejt 2005-ben került bevezetésre, amikor a régi lejt tízezresével váltották át az új lejre a állandó értékvesztés miatt.
Egyetlen román lej jelenleg körülbelül hetvenöt-nyolcvanöt forintot ér, habár ez a kurzus természetesen változik. Románia és Magyarország között jelentős gazdasági kapcsolatok fejlődtek ki az elmúlt évtizedek során.
Sok magyar cég tevékenykedik Romániában, és fordítva is, ezért a két ország közötti gazdasági csere és dolgozók mozgása miatt sokaknak van dolga a lejjel. A romániai magyarság számára pedig gyakori pénznem.
Románia szintúgy az Európai Unió tagja, és tervei szerint húszhuszonkilencre kívánja bevezetni az euróvalutát.
Cseh korona (CZK)
A cseh korona Csehország szilárd és hiteles fizetőeszköze, amely az ország 1993-ban történt önállósodásakor alakult ki Csehszlovákia szétválásakor.
A korona névből is látszik, hogy történelmi hagyományai vannak a dualizmus korába vezethetők vissza.
1 CZK értéke nagyjából tizenhat-tizennyolc forint között alakul. Csehország gazdasága az egyik legrobusztusabb a régióban, ami a korona állandóságában is visszaköszön.
A cseh valuta viszonylag erős és kiszámítható, ami többek között azért van, hogy az ország exportvezérelt gazdasággal bír, számottevő német invesztíciókkal és modern autóipari szektorral.
Csehország népszerű úti cél a magyar turisták körében – Prága, a “száz tornyú főváros” évenként hatjegyű magyar látogatót vonz.
A közeli távolság, a kultúrális párhuzamok és a V4-es együttműködés mind segítik a két ország szoros gazdasági kapcsolatához.
Különös tény, hogy bár Csehország kielégíti az euró bevezetéséhez kötelező mércéknek, az ország jelenleg nem tervezi a közeljövőben az euróra való átállást, főként politikai és gazdasági indokokból.
Lengyel zloty (PLN)
A lengyel zloty múltja a 1300-as évekig vezethető vissza, amikor is az aranyat jelentő “złoto” kifejezésből alakult ki. A jelenlegi zlotyt 1995-ben vezették be a súlyos infláció leküzdése után, amikor tízezer régi zlotyt váltottak egy új zlotyra.
A zloty kurzusa általában 95 és 110 forint között mozog. Lengyelország az Európai Unió egyik legfontosabb tagországa, jelentős gazdasági erővel.
A V4-es együttműködés kontextusában (Visegrádi Négyek) a négy ország szorosan együttműködik gazdasági és politikai területeken.
A magyar-lengyel gazdasági kapcsolatok {hagyományosan erősek|történelmileg szilárdak|tradicionálisan intenzívek|régóta szoros és sok magyar cég talált piacot Lengyelországban.
A zloty meglehetősen kiegyensúlyozott valuta, jóllehet természetszerűleg reagál a nemzetközi gazdasági fluktuációkra.
Lengyelország ugyancsak nem vezette be az közös európai pénzt, annak ellenére, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozáskor ígérte ennek jövőbeli megvalósítását. Az ország ragaszkodik saját monetáris politikájának fenntartásához.
Ukrán hrivnya (UAH)
Az ukrán hrivnya 1996-ban váltotta fel az ukrán kuponkarbovanecet, amely tranzitdevizaként szolgált a Szovjetunió széthullását követően. A “hrivnya” elnevezés egy középkori súlymértékből származik, amelyet arany és ezüst lemérésére használtak.
A hrivnya értéke az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül. A 2014-es történéseket követően, majd főleg a kétezerhuszonkettőben elkezdődött konfliktus miatt a valuta drasztikus gyengülésen szenvedett el.
Mostanság egy hrivnya körülbelül kilenc-tizenegy forintot ér, de ez az árfolyam rendkívül volatilis a geopolitikai tényezők miatt.
Magyarország és Ukrajna között történelmi-kulturális kötelékek léteznek, főként a Kárpátalján élő magyar közösség folytán.
A pénzügyi összeköttetések szintén jelentősek voltak a konfliktus kitörése előtt. Az ukrán nemzetgazdaság aktuális pozíciója extrém nehézségekkel teljes, és a hrivnya szilárdága nagymértékben függ a külföldi megsegítésektől és a geopolitikai helyzet kimenetelétől.
Az ukrán központi bank mindent megtesz a valuta szilárdságának fenntartásáért a nehéz helyzet ellenére. Ha érdekli a téma a hrivnya forint, követheti a linket https://hungary-kaszino.com/currencies/ukran-hrivnya/. Ezt a cikket szakértői csapatunk írta, melynek vezetője a Robert Kovács.
Világvaluták
Svéd korona (SEK)
A svéd korona Svédország nemzeti valutája kétezerhétszázhetvenhárom óta, amikor a Északi Monetáris Szövetség keretében vezették be. Svédország gazdasága szilárd és modern, amelyet innováció, erős jóléti állam és sikeres multinacionális vállalatok jellemeznek.
Egyetlen svéd korona jelenleg körülbelül 35-40 forintot ér. Svédország habár az Európai Unió tagállama, de népszavazással elutasította az euró implementálását kétezerhármában, és azóta megtartotta saját pénznemét.
Ez biztosítja az ország számára, hogy önálló pénzügypolitikát működtessen, amely flexibilisebben képes reagálni a belső gazdasági követelményekre.
A svéd modell, amely kombinálja a piacgazdaságot az kiterjedt szociális hálóval, nemzetközileg hírneves és elismerés. Ez a stabilitás visszaköszön a koronában is, amely a legstabilabbak egyike európai valuta.
Rengeteg magyar állampolgár is találkozik a svéd koronával, bármely IKEA shoppingról, svédországi munkavállalásról vagy turistaként való látogatásról.
Izraeli sékel (ILS)
Az izraeli új sékel 1985-ben került bevezetésre a súlyos infláció megfékezésére, amikor a régi sékelt helyettesítették. A sékel bibliai eredetű pénznem, amely az antik időkben is forgalomban volt.
Az izraeli sékel árfolyama kb. 100-110 forint között ingadozik. Izrael közgazdasága rendkívül fejlett és innovatív, amelyet gyakran “startup nemzetnek” titulálnak.
Az ország a technológiai szektor, az medicina, a agrárium és a cyber security dimenzióiban globális éllovas.
Magyarország és Izrael között hagyományosan jó gazdasági viszonyok léteznek. Izraeli befektetések folynak be Magyarországra, kiváltképp a tech szektorban, és számos magyar utazó utazik Izraelt különböző kulturális, vallási vagy történelmi okokból.
A sékel stabil valuta, bár természetszerűleg érzékeny a területi geopolitikai állapotra.
Japán jen (JPY)
A japán jen a nemzetközi kereskedelem egyik kulcs tartalékpénzneme és a harmadik legnagyobb forgalmú deviza a dollár és az euró követően. A jent 1871-ben implementálták a Meiji-reform kontextusában, amikor Japán nyitott a világ számára.
A jen árfolyama jellemzően 2,5-3 forint körül ingadozik, ami azt jelenti, hogy 100 jen körülbelül 250 és 300 forintot ér.
Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasága, fejlett technológiával, autógyártással és elektronikai ágazattal. A jen kurzusát erősen formálja a Bank of Japan pénzügypolitikája, amely évtizedek óta kedvező kamatlábakkal próbálja ösztönözni a nemzetgazdaságot.
Magyarország számára Japán jelentős szövetséges, elsősorban az járműipari tőke terén – gondoljunk a Suzuki győri üzemére, amely tízezreknek ad munkát. A jen állandósága és nemzetközi elfogadottsága miatt gyakran veszik igénybe befektetési célokra is.
Japán turisztikai célpontként is növekvő népszerűségnek örvend a magyarok között.
Thai baht (THB)
A thai baht Thaiföld hivatalos fizetőeszköze, amelynek múltja hétszáz évnél tovább nyúlik vissza. A modern bahtot 1928-ban vezették be jelenlegi változatában. A “baht” szó maga egy mértékegységet jelöl, amely hozzávetőleg tizenöt grammot jelent.
Egyetlen thai baht értéke nagyjából 10-12 forint között változik. Thaiföld a legelső számú turistacélpont a magyar turisták részéről – évente tízezrek utaznak az délkelet-ázsiai országba káprázatos strandjai, sokszínű kultúrája és vonzó árai miatt.
Bangkok, Phuket, Koh Samui és egyéb thai célpontok vonzók a magyar vakációzók körében. A baht árfolyama relatíve kiegyensúlyozott, noha természetesen érzékeny a utazási szektor hullámzásaira, amely Thaiföld gazdasági életének meghatározó ágazata.
Figyelemreméltó, hogy Thaiföldön extrém kifinomult a pénzváltás infrastruktúrája, és jellemzően jobb árfolyamot lehet kapni a helyszínen, mint Magyarországon.
Sokan ajánlják, hogy kisebb összegeket hozzunk csak át, és a maradékot már odakint konvertáljuk bahtba. A thai közgazdaság dinamikusan fejlődik, és az ország az ASEAN övezet egyik vezető gazdasága.
Összegzés
A valuták világa sokszínű és érdekes. Magyarország számára, amely kis, nyitott gazdaságként működik, rendkívül lényeges az árfolyamok ismerete és követése.
A forint kurzusa közvetlen hatással van életszínvonalunkat, a vásárlóerőnket és közgazdasági kilátásainkat.
Több konkrét javaslat: állandóan célszerű egybehasonlítani a váltóhelyek kurzusait, utazás előtt. A bankok és a légikikötői váltóhelyek jellemzően kevésbé előnyös árfolyamot kínálnak, mint a belvárosi pénzváltók.
Tanácsos szintén kevesebb pénzt cash-ben átvinni, és a többit már a célországban ATM-ből kivenni vagy konvertálni.
Gyakran a kártyás fizetés a legoptimálisabb választás, de minden esetben vizsgáljuk meg a határon túli tranzakciók díjait.
A forint perspektívája többféle elemtől függ: a magyar közgazdaság teljesítményétől, az inflációs ráta változásától, a központi bank politikájától és természetszerűleg a nemzetközi gazdasági környezettől.
Az euró adoptálása még mindig lehetőség, de ennek pontos határideje még kétséges.
Végső soron a financial literacy komponense, hogy felfogjuk: a valuták nem csak bankjegyek vagy digitális számok, hanem nemzetgazdaságok, nemzetek és emberek milliónak mindennapi életét formáló eszközök.
Célszerű monitorozni az árfolyamokat, felfogni a tendenciákat, és tudatosan szervezni nemzetközi utazásainkat és gazdasági lépéseinket.